{"version":"1.0","provider_name":"A v\u00f6r\u00f6s oroszl\u00e1n","provider_url":"https:\/\/vorosoroszlan.cafeblog.hu","author_name":"csillagom35","author_url":"https:\/\/vorosoroszlan.cafeblog.hu\/author\/csillagom35\/","title":"Mikor nem tudom","html":"<p>&nbsp;Egyre halkul\u00f3 hang a telefonban, a tehetetlens\u00e9g pedig \u00f3ri\u00e1si d\u00fchk\u00e9nt \u00e1rad sz\u00e9t bennem: mit tudn\u00e9k csin\u00e1lni, hogy meggy\u00f3gy\u00edtsam? \u00d6sszeszor\u00edtott sz\u00e1jjal fekszem n\u00e9h\u00e1ny pillanatig, majd fel s al\u00e1 j\u00e1rk\u00e1lok. Nem tudok mit kezdeni magammal. Szigor\u00faan szemben\u00e9zek a t\u00e9nyekkel, mert \u00e1ltatni, hamis ill\u00fazi\u00f3kba kergetni magam annyira felesleges \u00e9s nem seg\u00edt egy m\u00e1kszemnyit sem. Napokig a m\u00falt \u00e1rnyai k\u00f6zt lebegtem, kir\u00e1ndul\u00e1sok, P\u00e1rizs, a v\u00e9gtelen orsz\u00e1gutak, mintha egy m\u00e1sik vil\u00e1g lett volna. Azt\u00e1n ezt az \u00f6nsajn\u00e1lat-\u00e1larcot is levetettem, mert nem visz el\u0151re.Egyenl\u0151re napokat \u00e9p\u00edtek napokra, \u00f3r\u00e1kra bontom le a feladataim, mert el\u0151re n\u00e9zni szinte hi\u00e1baval\u00f3, l\u00e9gv\u00e1rak \u00fagyis kipukkadnak, hamis \u00e1lmok t\u00e9v\u00fatra vezetnek. B\u00e1rmennyire is k\u00f6zhely. Teh\u00e1t nem gondolkozom, csak szigor\u00faan adott feladatokra koncentr\u00e1lva, tervszer\u0171en \u00e9lek. Eszem is, hogy ne gyeng\u00fcljek le, betegs\u00e9get nem engedhetek meg. Csapong\u00f3 k\u00e9pzeletem n\u00e9ha szabadj\u00e1ra engedem, mert mindenkor l\u00e9lekben tudtam sz\u00e1rnyalni igaz\u00e1n.Olyan, mint a leveg\u0151, vagy a poh\u00e1r v\u00edz selymes simogat\u00e1sa. L\u00e1tom a f\u00e9rjem meggy\u00f3gyulva, szinte, mint r\u00e9gen, \u00e9s n\u00e9ha eszembe jut milyen \u0151rj\u00f6ng\u0151n tudtunk veszekedni olykor-olykor m\u00e9g ezek sem f\u00e1jnak m\u00e1r annyira, voltak id\u0151k, \u00e9vek is tal\u00e1n, hogy sokat veszekedt\u00fcnk. Nekem j\u00f3t tett, mert t\u00fcrelemre tan\u00edtott, forr\u00f3fej\u0171s\u00e9gem visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s megtan\u00edtott igazat adni. Felt\u00e9ve, ha \u00fagyis \u00e9reztem, mert makacss\u00e1gom elk\u00e9peszt\u0151 m\u00e9reteket tud venni, az biztos. Mindegy m\u00e1r ez is a m\u00falt-k\u00fatba esett, \u00e9s ha n\u00e9ha visszaj\u00f6n, m\u00e1r nem m\u00e9rgez, hanem igazs\u00e1goss\u00e1gra nevel. De legink\u00e1bb a sz\u00e9pre eml\u00e9kszem, \u00e9s valahol igaz, b\u00e1r sok\u00e1ig nem hittem el a fak\u00f3 k\u00f6zhely minden sz\u00e1l\u00e1val \u00e9s erej\u00e9vel, hogy az id\u0151 begy\u00f3gy\u00edtja a l\u00e9lek-sebeit. Az id\u0151 pedig megadja majd a v\u00e1laszt minden bennem bujk\u00e1l\u00f3, s\u00fcrget\u0151, f\u00e1j\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sre, hogy lesz-e minden olyan, mint egykor, b\u00e1r a v\u00e1laszt m\u00e1r magam is tudom. Most m\u00e1s lesz, m\u00e1s feladatok, m\u00e1s fontos dolgok, most csak egyre koncentr\u00e1lok, er\u0151t, szeretetet, szerelmet sug\u00e1rzok, b\u00edzok \u00e9s rem\u00e9lek. A t\u00f6bbi meg vele j\u00f6n majd...<br><\/p>","type":"rich"}